2011. november 18., péntek

Pompon

.
.
Gergőci tegnap színházban volt, ahova imád járni, ezért már alig vártam hogy délután kifaggassam milyen is volt az előadás.
Kérdésemre csak nagy bánatoskodás volt a válasz, hát mit tagadjam eléggé meglepett, én lelkes beszámolóra számítottam.
Kiderült hogy leszakadt a sapkájának a pomponja, az egyik kis osztálytársának hathatós közreműködésével, a színház ruhatárolójában. A következő párbeszéd zajlott le, miután a leszakadt, de megmentett bojtot a kezembe kaptam a sapival.

-Egész előadás alatt csak a pomponra tudtam, gondolni anya :(
-Most komolyan? Egész előadás fuccsba ment emiatt? - kérdeztem rá még egyszer ámultan.
-De hát lehet hogy pompon nélkül még jobb ez a sapi nem? - próbáltam menteni a helyzetet, némi emlékképek kezdtek előbukkanni egy olyan sapiról amiről direkt leszedtük a bojtot hogy alá lehessen venni a biciklis kobak védőnek..
-Nem anya, erre a sapira kell a pompon. Akkor olyan cuki vagyok.
Nagy nyelés után- megőrizve a komolyságom - Hát figyelj akkor visszavarrom, és ismét jó lesz nem?
Csak ezt a választ kaptam:
- Na azért! -

Így már engedélyem volt hogy hazáig vigyorogjak önfeledten :)))
.