2009. június 6., szombat

A Rántotthús

.
Atyámnak múlt héten volt a szülinapja, és kigondolta hogy ezen a hétvégén - ahogy minden évben is -megünnepli, szűk körben, cirka 24 emberrel :)

A gond ezzel csak az, hogy immár szakított a bográcsos kaja gondolatával és panírozott töltött húst csinált, gombát, májat, ezerféle salátát valamint gyöngyöző húslevest. A menü jó, talán ezért nem gyakoroltunk elég nagy nyomást rá hogy igenis bogrács legyen.
Ehhez igénybe vette a konyhát, amely kimeríti a tökéletes rémálmomat, mert ha főz akkor az étel repked körülötte, ahogy a fűrészgép körül a faforgács.
Csendes belenyugvást választottam, menekülve a zen templomába a számítógépem elé, magára hagyva őt a konyhában.
Sajna nem gondoskodtam magamnak innivalóról, és amikor felkerestem a helységet ahol eme matériát beszerezhettem, már fordultam is sarkon a mobilomért.
Gyorsan megörökítettem a világ számára hogy mennyi lehetőség rejlik az edényeinkben, de hogy hogyan fogom megúszni az alfa hím morgását amikor előadom a szükségét egy új tepsinek, azt még nem tudom.
.


.
De lehet hogy ennyi szöveg helyett csak azt kellett volna írnom hogy no comment :D
.

3 megjegyzés:

  1. :D
    Mond csak, láttad, hogy kaptál tőlem egy szakácssapit? (Lehet, hogy apukádnak kellett volna címeznem...) Sőt, meghívtalak egy 7 pontos játékra is.

    VálaszTörlés
  2. Hát, ez óriási és hihetetlen! :D

    VálaszTörlés
  3. Hát most erre mit lehet mondani?? Dehát igaza van!!!!!! :D :D :D Istenem, ezek a férfiak! Ha megmutatnám az én Bélámnak, tutira fapofával közölné, hogy ez így teljesen rendben van! (mintha ő ezt már régesrég kitalálta volna!!! :D )

    VálaszTörlés